Skip to content

Gilda, 1946.

1946-gilda-120x160-v1A Gilda mai szemmel már nagyon nehezen értelmezhető. Esztétikai kvalitásai — az egzotikus, mégis nagyon otthonos Argentína, mint helyszínválasztás, a gyönyörűen fényképezett és beállított jelenetek persze még ma is ugyanúgy működnek. Amit kicsit nehéz megszokni, hogy a cselekmény vagy a színészek játéka helyett egyetlen dolog áll középpontban: Rita Hayworth puszta jelenléte. A Shanghaji asszonyban is nagyon meghatározó szépsége és személyes varázsa, de míg ott egy fordulatos és feszült történet egyik szereplője, itt bizonyos értelemben ő maga a történet.

Johnny Farrell lecsúszott, piti szerencsejátékos (bár ügyes hamiskártyás), aki egy véletlennek köszönhetően összeismerkedik Ballin Mundsonnal, aki nagyban csinálja ugyanazt, amit ő: illegális kaszinót üzemeltet egy hotelban. A két férfi hamar összebarátkozik, Johnny sikeresen vezeti a kaszinót. Kapcsolatuk sima és zökkenőmentes egészen addig, amíg Mundson az egyik útjáról egy új feleséggel, a gyönyörű Gildával tér haza — akinek már Johnnyval is van közös múltja.

Egy hagyományos film itt kezdődne, apránként fény derülne a nem ismert részletekre, a szereplők kezdetben irracionális lépései lassan értelmet nyernének. Itt nem ez történik: tulajdonképpen semmivel sem tudunk többet a karakterekről a film elején, mint a film végén. Onnantól kezdve, hogy Rita Hayworth haját hátradobva üdvözli Johnnyt, az univerzum körülötte kezd forogni, mintha a lényeg az lenne, hogy minél többször, minél többféle helyzetben lehessen a vásznon. A cselekmény lezárása nevetségesen sablonos és sablonosan nevetséges.

Ami furcsa, hogy ennek ellenére az ember napokig nem tudja kiverni a fejéből a filmet. Rita Hayworth, a szupersztár hatása valóban működik, és és még évtizedekkel később is megfogja az embert.

Bővebb információ a filmről az IMDB-n.

Második adás — A femme fatale

A femme fatale jelenségéről. Megnéztük a The Lady from Shanghai-t — az eddigi élményeink között itt jelent meg a legkarakteresebben ez a jelenség. Mi hívhatta életre ezt a baljósan érzéki archetípust? Hogy viszonyulunk ma hozzá? Mi motiválja ezeket a szereplőket?

Hallgasd meg online:

Közvetlen letöltés — hallgasd bárhol, bármikor:

Sötét Tükör, második adás: A femme fatale (14.2 MiB)

The Lady from Shanghai (A sanghaji asszony), 1947.

39.-Lady-from-ShanghaiAz első perctől kezdve meghatározza a filmet Elsa Bannister (Rita Hayworth) jelenléte. Gyűjtőlencseként fókuszálja a körülötte levők érzelmeit; mivel fizikai vonzerejének lehetetlen ellenállni, akarva-akaratlanul is egymást gyűlölő riválisokká tesz minden férfit maga körül. Minden képkockában ott vibrál a feszültség: kezdetben csak intellektuális-érzelmi síkon vetélkednek egymással a szereplők: a luxusjachtra felbérelt matróz, Michael’O Hara (Orson Welles) és a mindennel tisztában levő, fizikai-érzelmi nyomorék férj, a büntetőügyvéd Arthur Bannister, és a férj társa, a gonosz, rosszindulatú gnómként végig a háttérben vihogó George Grisby.

Mindehhez az alaphelyzethez teremt nagyon érdekes kontrasztot teremtenek a film első felének helyzínei: a barátságos mexikói falvak és szigetek, a szikrázó napsütéssel és sejtelmes éjszakákkal hívogató Karib-tenger tökéletesen megfelelők lennének egy romantikus film díszleteinek is. Ehelyett egyre kifejezettebb, kézzelfoghatóbb a szereplők egymás iránt érzett gyűlölete és félelme. A feszültség addig fokozódik, amíg a nő iránti vágyán uralkodni képtelen Michael egy irracionális őrültségre szánja el magát, annak érdekében, hogy magával vihesse a férje által csak egy drága tulajdonként kezelt Elsát. A terv persze visszafelé sül el, és Michael egyszer csak gyűlölt riválisának kiszolgáltatott helyzetben találja magát.

Az emberi gonoszság, szenvedély, és a szexuális vágyaknak való behódolás ritkán látott mélységeibe pillanthatunk be tehát; a véres, érzelmileg üres leszámolás pedig nem hoz megnyugvást senkinek.

A The Lady from Shanghai megtekinthető a Youtube-on.

The Man Who Cheated Himself, 1950.

TheManWhoCheatedHimself1950Amint ez a film is bizonyítja, a film noir nem válogat a társadalmi rétegek között.  Hogy miért mondom ezt? Az első néhány noir megtekintése után az volt a benyomásom, hogy a noir az alacsonyabb társadalmi rétegek  élethelyzeteit kilátástalansággal kombinálja.

A fent nevezett film erre tökéletes ellenpélda.

Három központi karakterünk van. A már jól ismert femme fatale, Lois Frazer; a korrumpálódó szuperzsaru, Ed Cullen és a tettvágytól égő újonc, Andy Cullen. Femme fatale-unk természetesen iszonyúan gazdag, a kamera nem győzi bejárni  a házat, ahol egy gyilkosság készülődik… de erről majd később.

Az elidegenedés három viszonyrendszerben is végigvezethető a filmen – először Lois és férje között – a gyilkossági kitervelésénél nincs erre jobb bizonyíték, másodszor a Ed és Lois között, harmadszorra pedig a két nyomozó, a testvérpár között.

A nyitó jelenetben a férj igyekszik olyan körülményeket teremteni, amik betöréses gyilkosságra engednek következtetni – jóllehet aprólékosan tervezget, a feleség kifigyeli szándékát. A bizalom elvesztésére, tökéletes elidegenedésre, az egyéni érdekek előtérbe lépésére példa ez.

Már előre féltjük az egyébként magabiztos hadnagyot, hogy milyen könnyen belesétál a nő kelepcéjébe – s mint a film vége felé egyértelművé válik, a nő menti a menthetőt, a hadnagy áldozatkészségét nem fogja viszonozni. Elsétál újonnan alkalmazott, csinos ügyvédjével.

Számomra a testvérpár kapcsolata a legnagyobb kérdőjel. Itt nem egy Spade & Archer-féle “megbosszulom a társamat” kirakat szabályrendszerről beszélünk, mint A Máltai Sólyomban. Mivel Andy újonc, csak találgathatunk, h ő egyike a ritka, tiszta erkölcsű rendőröknek, vagy, csak még nem szippantotta be a rendszer, mint a noirokban oly sokszor felbukkanó, időnként tisztességtelen eszközökhöz nyúló detektívet.

További infók a filmről: http://www.imdb.com/title/tt0042707/

Első adás — Ismerkedés

Elkezdtük… Ismerkedés egymással első benyomásaink erről a különleges műfajról.

Hallgasd meg online:

Közvetlen letöltés — hallgasd bárhol, bármikor:

ST1 Intro (24.3 MiB)

Stranger on the Third Floor, 1940.

stranger-on-the-third-floor-movie-poster-1940-1020311598Azt csiripelik a madarak, hogy az első igazi amerikai film noir.

Főhősünk Mike egy feltörekvő riporter, életének talán legboldogabb szakaszában, hiszen készül elvenni a szeretett nőt. Ezt az idillt egészen rövid ideig élvezhetjük a filmben, Mike ugyanis tanúskodik egy gyilkossági ügyben. Annak ellenére, hogy a vádlott, Joe Briggs ártatlannak vallja magát, Mike teljesen biztos, hogy a férfi a tettes…

…amilyen meggyőződéssel mondta ki, h “bűnös”, olyan intenzitású rémálmok gyötrik – az álom-jelenet adja vissza tökéletesen belső vívódását. Ebből az álomból nehezen ébred, szomszédját – akivel igen rossz viszonyt ápolt – a valóságban is megölik.

A filmben kulcsszerepet kap a női főszereplő – s habár szép, nem femme fatale. Ennek én is és Mike is örülünk. Nem klasszikus értelemben vett ‘happy end’-del kecsegtet a film.

Részletek még itt http://www.imdb.com/title/tt0033107/