Skip to content

Out of the Past, 1947.

out of theNehéz tiszta lappal indítani a film noirok világában. Ezt a Jacques Tourneur rendezte Out of the Past is bizonyítja; a kisvárosi benzinkutas élete pár óra leforgása alatt visszafordíthatatlanul megváltozik.

Néhány évvel korábban Jeff (Robert Mitchum) elvállalt egy kétes megbízást, ahol is a gazdag Whit Sterling (Kirk Douglas) barátnőjét és 40000 dollárját kellett visszaszereznie. Sikerre vihető vállakozás lett volna, ha nem lép a képbe a fantasztikus Jane Greer Kathie szerepében.

Ms. Greer nagyon hiteles kaméleon, még a femme fatale-okhoz szokott edzett szemű noir-néző sem tudja eldönteni, hogy végül melyik férfit szereti igazán, ha szereti egyáltalán. Jeff volt és jelen kapcsolata között ingadozik, elég sok veszítenivalója van; egyik oldalon szabadsága és a menyasszonya, másikon pedig az egész addigi élete, nem maradna más, mint a folytonos menekülés és Mexikó.

Egy percig sem unalmas film, jóllehet a rendező egy-egy nyugodt pillanatot, szerelmes jelenetet is becsempészett az egyébként sodró lendületű cselekménybe.

A film zárása rettentően szívbemarkoló, szomorúan vesszük tudomásul, hogy az igazságnak egy másik verziója szolgál valóságként.

 További részletek a filmről az IMDb-n.

 

The Big Steal, 1949.

the-big-steal-movie-poster-1949-1020428926A film azon ritka esetek közé tartozik, amikor kifejezetten meg kellett győződnünk arról, film noir-e ez egyáltalán. Engem a Film Noir of the Week fejtegetése győzött meg.

Remek filmről van szó, ehhez kétség sem férhet, csak hát az egész egy felszabadult, remek játék. Halliday hadnagyot belekeverik egy lopási ügybe — holott a hadsereget valójában nem ő, hanem az undorító, gerinctelen, ám ügyes és gátlástalan Jim Fiske rövidítette meg. Hogy a hadnagy hogy jutott a nyomára, ez a film szempontjából mellékes. Amikor mi bekapcsolódunk a cselekménybe, a hadnagy már nyomon van; csakhogy őt pedig William Blake, a hadsereg nyomozója üldözi, aki még mindig a hadnagyot hiszi az igazi tettesnek. Már csak Fiske barátnőjének (és hitelezőjének) kell belekeverednie a dologba, hogy teljes legyen a kép. Ráadásul ő az egyetlen, aki folyékonyan beszél spanyolul az amerikai szereplők között — nem egy hátrány, ha valaki Mexikón akar keresztülutazni.

Mindenki üldöz tehát mindenkit, a mexikói rendőrség, Ortega felügyelő vezetésével pedig óvatosan asszisztál mindehhez — tudják, hogy a rohangászó kisegerek majd csak elvezetik őket valahová. Egymást váltják a helyzet- és jellemkomikumok, üldözők és üldözöttek mindig pont kisiklanak egymás kezéből; jóízű flörtök és az mexikóiakról alkotott amerikai sztereotípiák karikírozása teszi még sokszínűbbé és elegánsabbá a filmet. A biztos kezű rendezés és a remek operatőrmunka pedig ma is simán eladhatóvá tennék — ami azt jelenti, vannak kortárs romantikus kalandkomédiák, amik sokkal kevésbé kidolgozottak és elegánsak.

A befejezésbe azért a klasszikus noirok sötétebb árnyalatai is belekeverednek — ez, és a már említett, innovatív és a fény-árnyék kontrasztokra noirokra jellmezően nagy hangsúlyt fektető operatőrmunka emeli be ezt az alapvetően vidám történetet a zsánerbe. Sajnos mi utólag színezett változatban láttuk — elég szürreális élmény volt.

A Big Steal, ha nem is egy Van, aki forrón szereti, de még mindig egy ma is élvezhető, finom és elegáns vígjáték. Film noir rajongóknak üdítő kikapcsolódás; a műfajjal való ismerkedést azért nem érdemes ezzel kezdeni. Akkor a többi film lesz csalódás.

A filmről több információ az IMDB-n olvasható.

The Blue Dahlia, 1946.

dahliaAnnak idején minden bizonnyal hátborzongatóan izgalmasnak és már-már perverzen erotikusnak hathatott ez a film. Ma már elég könnyen átlátunk az álcsavarokon, és ma a társadalom is jóval züllöttebb annál, hogy szexuális töltetet tudjunk látni abba, ahogy egy nő egy kék dahlia szirmait tépkedi.

Pedig a történet lehetne szívbemarkoló is, drámai is, sötét is, bőven lenne hely indulatoknak és intrikáknak. Johnny Morrison, a háborús hős arra tér haza, hogy kisfia halott, felesége pedig egy mulatótulajdonos szeretője. A hölgy a háborúból megtért férjet dührohamokkal és fura kacajokkal várja, de mire megtudhatnánk, hogy fájdalmában vagy a mérhetetlen mennyiségű elfogyasztott alkohol hatására zavarodott meg, sajnos távozik az élők sorából. Az elsődleges gyanúsított, a férj sajnos éppen nincs a rendőrség keze ügyében, ugyanis Veronica Lake-kel autózgat és reggelizget, ráadásul álnéven. Persze, amikor megtudja, hogy válópert már nem kell beadnia, hazamegy, és unott keresgélésbe fog a gyilkos iránt.

A nem túl drámai hatást tovább próbálja színezni két katonatárs alakja, akik közül az egyiknek, Buzznak tenyérnyi darab hiányzik a koponyájából, egyszerre szenved dührohamoktól és emlékezetkiesésektől, ráadásul a végzetes éjszakán ő is ott járt a tett helyszínén. Érdemes megjegyezni: az egész filmben Buzz karaktere a legérdekesebb és a legszínesebb, kár, hogy sokat ígérő belépő után csak pár nagyon közhelyszerű jelenet jut neki.

A  mulatótulajdonos irodája időközben átjáróházzá változik, majd végül jobb híján a rendőrök és az első számú gyanúsított közösen oldják meg a hátborzongató rejtélyt. A megoldás ugyan nem nagyon meggyőző, de mivel az új gyanúsított rövid úton ugyancsak jobblétre szenderül, senki sem izgatja magát az elvarratlan szálak miatt.

A vastag porréteg miatt nehezen látható, mi tetszhetett ezen a korabeli közönségnek. Reméljük, hogy semmi.

A filmről bővebb információ az IMDB-n található.

Nyolcadik adás: A film noirok főszereplői

Kik a film noirok főszereplői? Milyennek láttatják velünk a világot? Mennyire tudunk velük azonosulni?

Hallgasd online:

Közvetlen letöltés — hallgasd bárhol, bármikor:

A film noirok főszereplői (28.1 MiB)

Ajánlott filmek:

  1. Angels with dirty faces (Mocskos arcú angyalok), 1938.
  2. Bluebeard, 1944.
  3. The Killers, 1946.
  4. Pickup on South Street (Zsebtolvaj), 1953.
  5. The Lady from Shanghai (A sanghaji asszony), 1947.
  6. The Maltese Falcon (A máltai sólyom), 1941.
  7. The Man Who Cheated Himself, 1950.
  8. Stranger on the Third Floor, 1940.
  9. This Gun For Hire, 1942.

Hetedik adás: A film noirok erkölcsisége

Hetedik adásunk témája: a morál szerepe a film noirokban. Milyen értékekhez ragaszkodnak — ha ragaszkodnak egyáltalán — a szereplők; szürke vagy fekete-fehér a film noirok morális látképe?

Hallgasd online:

Közvetlen letöltés — hallgasd bárhol, bármikor:

Hetedik adás: A film noirok erkölcsisége (24.6 MiB)

Ajánlott filmek:

  1. Angels with dirty faces (Mocskos arcú angyalok), 1938.
  2. The Lady from Shanghai (A sanghaji asszony), 1947.
  3. The Maltese Falcon (A máltai sólyom), 1941.
  4. The Man Who Cheated Himself, 1950.
  5. Pickup on South Street (Zsebtolvaj), 1953.
  6. Rebecca (A Manderley-ház asszonya), 1940.
  7. The Big Combo, 1955.
  8. This Gun For Hire, 1942.
  9. Touch of Evil (A bűn érintése), 1958.

Double Indemnity, 1944.

DoubleA film James M. Cain 1943-es azonos című regénye alapján készült. A forgatóköny megírásában Raymond Chandler is segítkezett, akinek neve ismerősen cseng a noirkedvelők körében.

Központi karakter a magabiztosnak tűnő biztosítási ügynök és a hidegvérű femme fatale.

A történet a férfi vallomásán keresztül rajzolódik ki a néző számára, zárójelenettel indít és ad így keretet a film számára, hiszen az utolsó kockák ide vezetnek majd vissza minket. A két főszereplő Walter Neff (Fred MacMurray) és Phyllis Dietrichson (Barbara Stanwyck) már megismerkedésük korai pillanataiban nyíltan vonzódnak egymáshoz, a noir-októl nem teljesen megszokott flörtjelenetnek lehetünk tanúi.

Ez a klasszikus nagyon jó példája a duplicitásnak, nemcsak címében vagyis a megduplázható pénzösszeg miatt, hanem a szereplők kötődései, motivációi miatt is – semmi sem az aminek látszik. Phyllis szenvtelenül viszi végig akaratát a filmen, nagyon erős, érzelgősségtől mentes karakter – persze ez nem azt jelenti, hogy a szükség perceiben nem omlik az erős férfi karjaiba. Így vezényli le a nem is egyszerű biztosítási csalást. Viszont nem számol Walter barátja és munkatársa Barton Keyes (Edward G. Robinson) apadhatatlan nyomozási kedvével.

A filmről további érdekességek olvashatók itt

The Killers, 1946.

killers-psoter-aA The Killers egy erős drámaiságú, pusztító szenvedélyekből és intelligens ötletekből összerakott, virtuóz időkezeléssel fűszerezett, remek színészekkel előadott, szövevényes krimi.

Az isten háta mögötti amerikai kisvárosban egyszer csak kivégeznek egy fiatalembert, a Svédet (Burt Lancester). Hat éve élt már a városban, a benzinkútnál dolgozott, sokat nem tudott a múltjáról senki. Mégis érte jön két kőkemény bérgyilkos, akik egyetlen szó nélkül végeznek vele. Érdekesség, hogy a film eddig híven követi Hemingway azonos című novelláját, amely itt véget is ér — a folytatás már teljes egészében a filmkészítők ötlete.

Az eset felkelti az amúgy csak rutinellenőrzésre érkező biztosítási nyomozó, Jim Riordan (Edmond O’Brien) figyelmét, aki elhatározza: nem éri be annyival, hogy rögzíti, az életbiztosítás az adott körülmények között nem fizethető ki. Kutatni kezd a Svéd múltjában, és hamarosan egy nagyszabású bűncselekmény nyomaira bukkan; egy gyönyörű, titokzatos nővel (Ava Gardner) a háttérben.

A flashbackekkel bőven megtűzdelt sztori lassan, rafináltan bontakozik ki, mi is csak fokozatos értjük meg, mi is történt hat évvel ezelőtt, ami végül a tragikus végkifejlethez vezetett és ami alapvetően megváltoztatta többek életét is. Az érdekes csavarok, izgalmas karakterek és jól kidolgozott jelenetek mellett többször villannak fel a cinikus humor szikrái is. Az egyik leggonoszabb, leggátlástalanabb femme fatale is ebben a filmben lejt át a színen. Mindez gyönyörű, jellegzetes film noiros képkockákban, drámai sziluettekkel, erős fény-árnyék hatásokkal elmesélve.

A filmről bővebb információ az IMDB-n található.

 

Hatodik adás: Félelem

Hatodik adásunk témája egy nagyon gyakran jelentkező érzelem, a félelem. Milyen típusai vannak a félelemnek? Hogyan határozza ez meg a szereplők tetteit, cselekedeteit?

Hallgasd online:

Közvetlen letöltés — hallgasd bárhol, bármikor:

Hatodik adás: Félelem (22.7 MiB)

Ajánlott filmek:

  1. Angels with dirty faces (Mocskos arcú angyalok), 1938.
  2. Bluebeard, 1944.
  3. The Chase, 1946.
  4. D.O.A. (Holtan érkezett), 1950.
  5. Experiment Perilous (Pokoli kísérlet), 1944.
  6. Guest in the House, 1944.
  7. Journey into Fear (Utazás a félelembe), 1943.
  8. The Maltese Falcon (A máltai sólyom), 1941.
  9. Rebecca (A Manderley-ház asszonya), 1940. 
  10. Stranger on the Third Floor, 1940.
  11. Touch of Evil (A bűn érintése), 1958.
  12. The Woman in the Window (Nő az ablak mögött), 1944.

 

This Gun For Hire, 1942.

this gunA film Graham Greene A Gun for Sale c. regényén alapszik. A kettősség érzete a film végéig elkísér minket.

A zsarolót ki kell iktatni, alapszabály. A munka elvégzése után jelölt bankjegyekkel fizetik ki a bérgyilkost, hogy a rendőrség későbbi bevonásával egyszerű és legális módon lehessen félreállítani. A megbízó több tisztséget is betölt, így lehet, hogy az alvilág és a politika egybefonódik – nem meglepő módon – a filmben. A csinos lány az egyik nyomozást végző hadnagy barátnőjeként, valamint önfentartóként saját munkája kapcsán is involválódik a történetben. A bűvész-varieté-jelenetek nagyon jól alátámasztják a már korábban említett duplicitást.

A majdnem Stockholm szindróma hithű barátsággá szelídül szerelmi háromszög helyett az utazás végére.

Főbb szerepekben: Veronica Lake (Ellen Graham) és Alan Ladd (Philip Raven) – a noirról részletesebben olvashattok még itt.