Kriszta, 2013., február 22., 11:20
Nehéz tiszta lappal indítani a film noirok világában. Ezt a Jacques Tourneur rendezte Out of the Past is bizonyítja; a kisvárosi benzinkutas élete pár óra leforgása alatt visszafordíthatatlanul megváltozik.
Néhány évvel korábban Jeff (Robert Mitchum) elvállalt egy kétes megbízást, ahol is a gazdag Whit Sterling (Kirk Douglas) barátnőjét és 40000 dollárját kellett visszaszereznie. Sikerre vihető vállakozás lett volna, ha nem lép a képbe a fantasztikus Jane Greer Kathie szerepében.
Ms. Greer nagyon hiteles kaméleon, még a femme fatale-okhoz szokott edzett szemű noir-néző sem tudja eldönteni, hogy végül melyik férfit szereti igazán, ha szereti egyáltalán. Jeff volt és jelen kapcsolata között ingadozik, elég sok veszítenivalója van; egyik oldalon szabadsága és a menyasszonya, másikon pedig az egész addigi élete, nem maradna más, mint a folytonos menekülés és Mexikó.
Egy percig sem unalmas film, jóllehet a rendező egy-egy nyugodt pillanatot, szerelmes jelenetet is becsempészett az egyébként sodró lendületű cselekménybe.
A film zárása rettentően szívbemarkoló, szomorúan vesszük tudomásul, hogy az igazságnak egy másik verziója szolgál valóságként.
További részletek a filmről az IMDb-n.
Trychydts, 2013., február 21., 0:32
A film azon ritka esetek közé tartozik, amikor kifejezetten meg kellett győződnünk arról, film noir-e ez egyáltalán. Engem a Film Noir of the Week fejtegetése győzött meg.
Remek filmről van szó, ehhez kétség sem férhet, csak hát az egész egy felszabadult, remek játék. Halliday hadnagyot belekeverik egy lopási ügybe — holott a hadsereget valójában nem ő, hanem az undorító, gerinctelen, ám ügyes és gátlástalan Jim Fiske rövidítette meg. Hogy a hadnagy hogy jutott a nyomára, ez a film szempontjából mellékes. Amikor mi bekapcsolódunk a cselekménybe, a hadnagy már nyomon van; csakhogy őt pedig William Blake, a hadsereg nyomozója üldözi, aki még mindig a hadnagyot hiszi az igazi tettesnek. Már csak Fiske barátnőjének (és hitelezőjének) kell belekeverednie a dologba, hogy teljes legyen a kép. Ráadásul ő az egyetlen, aki folyékonyan beszél spanyolul az amerikai szereplők között — nem egy hátrány, ha valaki Mexikón akar keresztülutazni.
Mindenki üldöz tehát mindenkit, a mexikói rendőrség, Ortega felügyelő vezetésével pedig óvatosan asszisztál mindehhez — tudják, hogy a rohangászó kisegerek majd csak elvezetik őket valahová. Egymást váltják a helyzet- és jellemkomikumok, üldözők és üldözöttek mindig pont kisiklanak egymás kezéből; jóízű flörtök és az mexikóiakról alkotott amerikai sztereotípiák karikírozása teszi még sokszínűbbé és elegánsabbá a filmet. A biztos kezű rendezés és a remek operatőrmunka pedig ma is simán eladhatóvá tennék — ami azt jelenti, vannak kortárs romantikus kalandkomédiák, amik sokkal kevésbé kidolgozottak és elegánsak.
A befejezésbe azért a klasszikus noirok sötétebb árnyalatai is belekeverednek — ez, és a már említett, innovatív és a fény-árnyék kontrasztokra noirokra jellmezően nagy hangsúlyt fektető operatőrmunka emeli be ezt az alapvetően vidám történetet a zsánerbe. Sajnos mi utólag színezett változatban láttuk — elég szürreális élmény volt.
A Big Steal, ha nem is egy Van, aki forrón szereti, de még mindig egy ma is élvezhető, finom és elegáns vígjáték. Film noir rajongóknak üdítő kikapcsolódás; a műfajjal való ismerkedést azért nem érdemes ezzel kezdeni. Akkor a többi film lesz csalódás.
A filmről több információ az IMDB-n olvasható.
Trychydts, 2013., február 17., 23:52
Annak idején minden bizonnyal hátborzongatóan izgalmasnak és már-már perverzen erotikusnak hathatott ez a film. Ma már elég könnyen átlátunk az álcsavarokon, és ma a társadalom is jóval züllöttebb annál, hogy szexuális töltetet tudjunk látni abba, ahogy egy nő egy kék dahlia szirmait tépkedi.
Pedig a történet lehetne szívbemarkoló is, drámai is, sötét is, bőven lenne hely indulatoknak és intrikáknak. Johnny Morrison, a háborús hős arra tér haza, hogy kisfia halott, felesége pedig egy mulatótulajdonos szeretője. A hölgy a háborúból megtért férjet dührohamokkal és fura kacajokkal várja, de mire megtudhatnánk, hogy fájdalmában vagy a mérhetetlen mennyiségű elfogyasztott alkohol hatására zavarodott meg, sajnos távozik az élők sorából. Az elsődleges gyanúsított, a férj sajnos éppen nincs a rendőrség keze ügyében, ugyanis Veronica Lake-kel autózgat és reggelizget, ráadásul álnéven. Persze, amikor megtudja, hogy válópert már nem kell beadnia, hazamegy, és unott keresgélésbe fog a gyilkos iránt.
A nem túl drámai hatást tovább próbálja színezni két katonatárs alakja, akik közül az egyiknek, Buzznak tenyérnyi darab hiányzik a koponyájából, egyszerre szenved dührohamoktól és emlékezetkiesésektől, ráadásul a végzetes éjszakán ő is ott járt a tett helyszínén. Érdemes megjegyezni: az egész filmben Buzz karaktere a legérdekesebb és a legszínesebb, kár, hogy sokat ígérő belépő után csak pár nagyon közhelyszerű jelenet jut neki.
A mulatótulajdonos irodája időközben átjáróházzá változik, majd végül jobb híján a rendőrök és az első számú gyanúsított közösen oldják meg a hátborzongató rejtélyt. A megoldás ugyan nem nagyon meggyőző, de mivel az új gyanúsított rövid úton ugyancsak jobblétre szenderül, senki sem izgatja magát az elvarratlan szálak miatt.
A vastag porréteg miatt nehezen látható, mi tetszhetett ezen a korabeli közönségnek. Reméljük, hogy semmi.
A filmről bővebb információ az IMDB-n található.
Trychydts, 2013., február 17., 16:56
Kik a film noirok főszereplői? Milyennek láttatják velünk a világot? Mennyire tudunk velük azonosulni?
Hallgasd online:
Közvetlen letöltés — hallgasd bárhol, bármikor:
A film noirok főszereplői (28.1 MiB)
Ajánlott filmek:
- Angels with dirty faces (Mocskos arcú angyalok), 1938.
- Bluebeard, 1944.
- The Killers, 1946.
- Pickup on South Street (Zsebtolvaj), 1953.
- The Lady from Shanghai (A sanghaji asszony), 1947.
- The Maltese Falcon (A máltai sólyom), 1941.
- The Man Who Cheated Himself, 1950.
- Stranger on the Third Floor, 1940.
- This Gun For Hire, 1942.
Trychydts, 2013., február 09., 11:55
Hetedik adásunk témája: a morál szerepe a film noirokban. Milyen értékekhez ragaszkodnak — ha ragaszkodnak egyáltalán — a szereplők; szürke vagy fekete-fehér a film noirok morális látképe?
Hallgasd online:
Közvetlen letöltés — hallgasd bárhol, bármikor:
Hetedik adás: A film noirok erkölcsisége (24.6 MiB)
Ajánlott filmek:
- Angels with dirty faces (Mocskos arcú angyalok), 1938.
- The Lady from Shanghai (A sanghaji asszony), 1947.
- The Maltese Falcon (A máltai sólyom), 1941.
- The Man Who Cheated Himself, 1950.
- Pickup on South Street (Zsebtolvaj), 1953.
- Rebecca (A Manderley-ház asszonya), 1940.
- The Big Combo, 1955.
- This Gun For Hire, 1942.
- Touch of Evil (A bűn érintése), 1958.
Kriszta, 2013., február 08., 0:46
A film James M. Cain 1943-es azonos című regénye alapján készült. A forgatóköny megírásában Raymond Chandler is segítkezett, akinek neve ismerősen cseng a noirkedvelők körében.
Központi karakter a magabiztosnak tűnő biztosítási ügynök és a hidegvérű femme fatale.
A történet a férfi vallomásán keresztül rajzolódik ki a néző számára, zárójelenettel indít és ad így keretet a film számára, hiszen az utolsó kockák ide vezetnek majd vissza minket. A két főszereplő Walter Neff (Fred MacMurray) és Phyllis Dietrichson (Barbara Stanwyck) már megismerkedésük korai pillanataiban nyíltan vonzódnak egymáshoz, a noir-októl nem teljesen megszokott flörtjelenetnek lehetünk tanúi.
Ez a klasszikus nagyon jó példája a duplicitásnak, nemcsak címében vagyis a megduplázható pénzösszeg miatt, hanem a szereplők kötődései, motivációi miatt is – semmi sem az aminek látszik. Phyllis szenvtelenül viszi végig akaratát a filmen, nagyon erős, érzelgősségtől mentes karakter – persze ez nem azt jelenti, hogy a szükség perceiben nem omlik az erős férfi karjaiba. Így vezényli le a nem is egyszerű biztosítási csalást. Viszont nem számol Walter barátja és munkatársa Barton Keyes (Edward G. Robinson) apadhatatlan nyomozási kedvével.
A filmről további érdekességek olvashatók itt
Trychydts, 2013., február 07., 3:08
A The Killers egy erős drámaiságú, pusztító szenvedélyekből és intelligens ötletekből összerakott, virtuóz időkezeléssel fűszerezett, remek színészekkel előadott, szövevényes krimi.
Az isten háta mögötti amerikai kisvárosban egyszer csak kivégeznek egy fiatalembert, a Svédet (Burt Lancester). Hat éve élt már a városban, a benzinkútnál dolgozott, sokat nem tudott a múltjáról senki. Mégis érte jön két kőkemény bérgyilkos, akik egyetlen szó nélkül végeznek vele. Érdekesség, hogy a film eddig híven követi Hemingway azonos című novelláját, amely itt véget is ér — a folytatás már teljes egészében a filmkészítők ötlete.
Az eset felkelti az amúgy csak rutinellenőrzésre érkező biztosítási nyomozó, Jim Riordan (Edmond O’Brien) figyelmét, aki elhatározza: nem éri be annyival, hogy rögzíti, az életbiztosítás az adott körülmények között nem fizethető ki. Kutatni kezd a Svéd múltjában, és hamarosan egy nagyszabású bűncselekmény nyomaira bukkan; egy gyönyörű, titokzatos nővel (Ava Gardner) a háttérben.
A flashbackekkel bőven megtűzdelt sztori lassan, rafináltan bontakozik ki, mi is csak fokozatos értjük meg, mi is történt hat évvel ezelőtt, ami végül a tragikus végkifejlethez vezetett és ami alapvetően megváltoztatta többek életét is. Az érdekes csavarok, izgalmas karakterek és jól kidolgozott jelenetek mellett többször villannak fel a cinikus humor szikrái is. Az egyik leggonoszabb, leggátlástalanabb femme fatale is ebben a filmben lejt át a színen. Mindez gyönyörű, jellegzetes film noiros képkockákban, drámai sziluettekkel, erős fény-árnyék hatásokkal elmesélve.
A filmről bővebb információ az IMDB-n található.
Trychydts, 2013., február 04., 17:25
Hatodik adásunk témája egy nagyon gyakran jelentkező érzelem, a félelem. Milyen típusai vannak a félelemnek? Hogyan határozza ez meg a szereplők tetteit, cselekedeteit?
Hallgasd online:
Közvetlen letöltés — hallgasd bárhol, bármikor:
Hatodik adás: Félelem (22.7 MiB)
Ajánlott filmek:
- Angels with dirty faces (Mocskos arcú angyalok), 1938.
- Bluebeard, 1944.
- The Chase, 1946.
- D.O.A. (Holtan érkezett), 1950.
- Experiment Perilous (Pokoli kísérlet), 1944.
- Guest in the House, 1944.
- Journey into Fear (Utazás a félelembe), 1943.
- The Maltese Falcon (A máltai sólyom), 1941.
- Rebecca (A Manderley-ház asszonya), 1940.
- Stranger on the Third Floor, 1940.
- Touch of Evil (A bűn érintése), 1958.
- The Woman in the Window (Nő az ablak mögött), 1944.
Kriszta, 2013., február 01., 8:18
A film Graham Greene A Gun for Sale c. regényén alapszik. A kettősség érzete a film végéig elkísér minket.
A zsarolót ki kell iktatni, alapszabály. A munka elvégzése után jelölt bankjegyekkel fizetik ki a bérgyilkost, hogy a rendőrség későbbi bevonásával egyszerű és legális módon lehessen félreállítani. A megbízó több tisztséget is betölt, így lehet, hogy az alvilág és a politika egybefonódik – nem meglepő módon – a filmben. A csinos lány az egyik nyomozást végző hadnagy barátnőjeként, valamint önfentartóként saját munkája kapcsán is involválódik a történetben. A bűvész-varieté-jelenetek nagyon jól alátámasztják a már korábban említett duplicitást.
A majdnem Stockholm szindróma hithű barátsággá szelídül szerelmi háromszög helyett az utazás végére.
Főbb szerepekben: Veronica Lake (Ellen Graham) és Alan Ladd (Philip Raven) – a noirról részletesebben olvashattok még itt.