Skip to content

Scarlet Street (Vörös utca), 1945.

l_38057_38439ce2Fritz Lang Edward G. Robinsonnal és Joan Bennettel kvázi ugyanazt próbálták megismételni, ami a The Woman in the Window-ban már működött egyszer.

A feszültségek még erősebbek: itt a nő szexuális vonzalmának ellenállni képtelen férfi még mininálisabb egzisztenciával bír, házassága nem boldog, abban ő nem egyenlő fél. A lakás falán ott lóg felesége első (megboldogult) férjének portréja, egyetlen szenvedélye, a festés is csak megtűrt tevékenység odahaza; hivatását tekintve egyszerű pénztáros, nem pedig egy köztiszteletnek örvendő provesszor. A film femme fatle-ja, Kitty is sokkal gonoszabb, gátlástalanabb, a csábítás egyetlen és kizárólagos mozgatórugója a pénz.Kitty ráadásul szerelmes is az undorítóan gátlástalan, gyáva de a nővel mégis brutális Johnnyba, aki újabb és újabb összegeket követel a nőtől.

Ennek ellenére a film valamiért mégsem működik igazán. A jellemek alaposan megrajzoltak, a színészek is megfelelő munkát végeznek. A történet valahogy mégsem áll össze egységes egésszé, annyira kiszámíthatóak a fordulatok, hogy nehéz igazán átéreznünk az eset drámaiságát. A film végén, ez kétségtelen, fellángolnak az indulatok és a szenvedélyek, de addigra ez már túl kevés, túl későn. A történet egyszerűen nem igényel ennyi filmidőt, némelyik jelenet már kifejezetten és zavaróan szájbarágós.

A The Woman in the Window bravúrját annak ellenére sem sikerül megismételni, hogy lélektanilag sokkal alaposabban kidolgozottabb a Scarlet Street, és a befejezés is sokkal súlyosabb.

A filmről toávbbi információ az IMDB-n található, illetve elérhető a Youtube-on.

Post a Comment

Your email is never published nor shared. Required fields are marked *
*
*