Trychydts, 2013., április 22., 9:41
Nehéz lenne megmondani, mitől is működhetett valaha is ez a film. Meggyilkolnak benne egy fiút — mind az apa, mind a lány prominens szereplők a filmben, de különösebben nem látható, hogy megrázta volna őket ez a tragédia. A látszólagos cselekmény amúgy az lenne, hogyan próbálják kideríteni, ki is a gyilkos az ebben az ügyben történetesen ártatlanul vádolt gazember helyett, de hogy ez bárkit is (legalább a rendőséget) különösebben izgatna, az nem nagyon látható.
A hátteret valamiféle politikai csatározás adja, de nem elevenedik meg ez a szál sem, egy széles ecsetvonásokkal felvázolt freskó marad ez is a háttérben. Veronika Lake beleszeret Alan Laddbe — Lake viszont egy alig látható mellékszereplő, az Alan Ladd megformálta Edd Beaumont pedig egy csöndes, kemény szamuráj-típus, akit elsősorban a főnöke iránt érzett lojalitás mozgat.
Ami valami elevenséget visz a filmben, az a Varna nevű gengszter, és perverz módon burátlis csatlósai — ők legalább néhány kellemetlen és feszült pillanatért felelősek. Lehetne is ebből valami, hiszen Varna egy sarokba szorított patkány, aki alól éppen kezdene kicsúszni a talaj — az eldolgozottság hiánya azonban ismét csak visszaüt.
Ráadásul itt még a film noirok utolsó mentsvárába, az erős látványvilágba sem menekülhetünk vissza.
További információ a filmről az IMDB-n található.
Kriszta, 2013., április 18., 7:59
Az éjszaka és a város Londonban játszódik Gerald Kersh azonos című regénye alapján készült. Az író az 1920-as években szerkesztői munkákból igyekezett fenntartani magát a londoni Soho-ban, könyve a züllöttséget, reménytelenséget, a csatornák bűze és a gazdag csillogás (átjárhatatlan?) végleteit mutatja be.
Ahhoz viszont, hogy ilyen izgalmas karakter és egy jóval feszültebb, fókuszáltabb film születhessen meg Harry Fabian-t játszó Richard Widmark-ra és a forgatókönyre is nagy szükség volt. Jókor jött, hogy London a forgatási helyszín, hiszen Roosevelt halála után az Amerikát átitató félelem és üldözési mánia következtében a rendező Jules Dassin kegyvesztett lett a Fox stúdiónál – vélhetően baloldali kötődése miatt.
Fabian – a folyton menekülő csaló – nem képes feladni álmát, hogy belőle is valaki lehessen. Barátnője Mary Bristol (Gene Tierney) az egyetlen pont, ahova menekülhet és az egyetlen ember, aki még hajlandó kisegíteni a csetlő-botló férfit.
S habár nagyon várjuk, hogy Widmark egy kellemes karakterként köszönjön ránk vissza a vászonról, ebben a filmben is antipatikus, kellemetlen és kisstílű frátert alakít. Egy álmodozót, aki nem látja a saját határait, nem érzékeli a fenyegetettséget és – úgy sejlik – nem tanul a hibáiból. Darázsfészekbe nyúl, amikor a londoni birkózást teljesen nyílvánvalóan egy kézben tartó Kristo (Herbert Lom) babérjaira tör.
Pedig már majdnem összejön, már majdnem sikerül neki is..
Olvassatok még a filmről az IMDb-n.
Kriszta, 2013., április 17., 10:42
Otto Preminger 1945-ös filmje remekül ötvözi a kettősséget érzelmek és érdekek formájában. Egy lecsúszott svindler, Eric Stanton (Dana Andrews) érkezik a kaliforniai kisvárosba. Úticéljáról keveset tudunk meg, inkább csak sodorja az élet. Igazi opportunista, hamar pénzhez jut, amikor besegít a városban előadást tartó szélhámos médiumnak.
Pop étkezdéje lényeges helyszín, hiszen Eric itt ismeri meg a különleges szépségéről híres Stellát (Linda Darnell) aki iránt hamarosan szerelemre lobban. A nő természetesen nem az a fajta, aki egy ingyenélő férfiért feladná szabadságát – így a szimpatikusnak nagyon nem tartható Eric újabb áldozat után néz June Mills (Alice Faye) személyében.
Az érdekházasság s a vagyon megszerzésére tett kísérlet vajon sikerrel jár? A fojtogató szerelmi háromszög végül felbomlik – de valakinek ezért meg kell halnia.
Tudnivalók még a filmről az IMDb-n.
Trychydts, 2013., április 14., 7:47
Hogyan befolyásolták a pszichológia eredményei a film noirokat, a karakterek ábrázolását? Milyen előrelépést jelent a mentális problémák megközelítésében a pszichoanalízis popularizálódása? Tizenegyedik adásunkban erről beszélgetünk.
Hallgasd online:
Töltsd le online és hallgasd bárhol, bármikor:
Film noirok és pszichológia (20.4 MiB)
Ajánlott filmek:
- Experiment Perilous (Pokoli kísérlet), 1944.
- Guest in the House, 1944.
- Journey into Fear (Utazás a félelembe), 1943.
- Rebecca (A Manderley-ház asszonya), 1940.
- Scarlet Street (Vörös utca), 1945.
- Stranger on the Third Floor, 1940.
Kriszta, 2013., április 04., 10:58
Orson Welles rendezőként és főszereplőként is jegyzi az 1946-ban készült alkotást. Habár igen fontos szállal kapcsolódik a II. világháborúhoz, mégsem arról szól a film, hanem egy szökött náci tiszt elfogásáról. Mivel Welles nagyon érdeklődött a fasizmus mibenléte iránt, koncentrációs táborokról eredeti felvételek is láthatóak elsőként ebben a filmben.
Edward G. Robinson játsza az egyik központi figurát, a háborús bűnösöket kézrekerítő nyomozót. Úgy tud Franz Kindler / Charles Rankin (Orson Welles) nyomára akadni, ha korábbi tettestársát, Meineke-t szabadon engedi és követi Connecticut-ba.
Kindler berendezett magának egy új életet, feleséggel, tanári állással és vidéki mindennapokkal, mégsem fél gyorsan cselekedni, mikor úgy érzi, az egész veszélybe kerül – Meineke felbukkanása az esküvő előtt nem éppen kívánatos esemény.
Noha teljesen normálisnak ható életet él, egy szenvedélye van Rankinnek, mégpedig az órák iránt. A város templomának óraszerkezetét is ő tartja karban, érdekes szimbóluma ez a minden felett való irányítási, ellenőrzési vágynak – s egyben helyszíne Rankin vesztének.
Egyéb tudnivalók a film előkészületeiről az IMDb-n.
