Skip to content

The Glass Key (1942.)

glass_key_ver2_xlgNehéz lenne megmondani, mitől is működhetett valaha is ez a film. Meggyilkolnak benne egy fiút — mind az apa, mind a lány prominens szereplők a filmben, de különösebben nem látható, hogy megrázta volna őket ez a tragédia. A látszólagos cselekmény amúgy az lenne, hogyan próbálják kideríteni, ki is a gyilkos az ebben az ügyben történetesen ártatlanul vádolt gazember helyett, de hogy ez bárkit is (legalább a rendőséget) különösebben izgatna, az nem nagyon látható.

A hátteret valamiféle politikai csatározás adja, de nem elevenedik meg ez a szál sem, egy széles ecsetvonásokkal felvázolt freskó marad ez is a háttérben. Veronika Lake beleszeret Alan Laddbe — Lake viszont egy alig látható mellékszereplő, az Alan Ladd megformálta Edd Beaumont pedig egy csöndes, kemény szamuráj-típus, akit elsősorban a főnöke iránt érzett lojalitás mozgat.

Ami valami elevenséget visz a filmben, az a Varna nevű gengszter, és perverz módon burátlis csatlósai — ők legalább néhány kellemetlen és feszült pillanatért felelősek. Lehetne is ebből valami, hiszen Varna egy sarokba szorított patkány, aki alól éppen kezdene kicsúszni a talaj — az eldolgozottság hiánya azonban ismét csak visszaüt.

Ráadásul itt még a film noirok utolsó mentsvárába, az erős látványvilágba sem menekülhetünk vissza.

További információ a filmről az IMDB-n található.

Night and the City (Az éjszaka és a város), 1950.

Night and the CityAz éjszaka és a város Londonban játszódik Gerald Kersh azonos című regénye alapján készült. Az író az 1920-as években szerkesztői munkákból igyekezett fenntartani magát a londoni Soho-ban, könyve a züllöttséget, reménytelenséget, a csatornák bűze és a gazdag csillogás (átjárhatatlan?) végleteit mutatja be.

Ahhoz viszont, hogy ilyen izgalmas karakter és egy jóval feszültebb, fókuszáltabb film születhessen meg Harry Fabian-t játszó Richard Widmark-ra és a forgatókönyre is nagy szükség volt. Jókor jött, hogy London a forgatási helyszín, hiszen Roosevelt halála után az Amerikát átitató félelem és üldözési mánia következtében a rendező Jules Dassin  kegyvesztett lett a Fox stúdiónál – vélhetően baloldali kötődése miatt.

Fabian – a folyton menekülő csaló – nem képes feladni álmát, hogy belőle is valaki lehessen. Barátnője Mary Bristol (Gene Tierney) az egyetlen pont, ahova menekülhet és az egyetlen ember, aki még hajlandó kisegíteni a csetlő-botló férfit.

S habár nagyon várjuk, hogy Widmark egy kellemes karakterként köszönjön ránk vissza a vászonról, ebben a filmben is antipatikus, kellemetlen és kisstílű frátert alakít. Egy álmodozót, aki nem látja a saját határait, nem érzékeli a fenyegetettséget és – úgy sejlik – nem tanul a hibáiból. Darázsfészekbe nyúl, amikor a londoni birkózást teljesen nyílvánvalóan egy kézben tartó Kristo (Herbert Lom) babérjaira tör.

Pedig már majdnem összejön, már majdnem sikerül neki is..

Olvassatok még a filmről az IMDb-n.

Fallen Angel (A múlt angyala), 1945.

Fallen AngelOtto Preminger 1945-ös filmje remekül ötvözi a kettősséget érzelmek és érdekek formájában. Egy lecsúszott svindler, Eric Stanton (Dana Andrews) érkezik a kaliforniai kisvárosba. Úticéljáról keveset tudunk meg, inkább csak sodorja az élet. Igazi opportunista, hamar pénzhez jut, amikor besegít a városban előadást tartó szélhámos médiumnak.

Pop étkezdéje lényeges helyszín, hiszen Eric itt ismeri meg a különleges szépségéről híres Stellát (Linda Darnell) aki iránt hamarosan szerelemre lobban. A nő természetesen nem az a fajta, aki  egy ingyenélő férfiért feladná szabadságát – így a szimpatikusnak nagyon nem tartható Eric újabb áldozat után néz  June Mills (Alice Faye) személyében.

Az érdekházasság s a vagyon megszerzésére tett kísérlet vajon sikerrel jár? A fojtogató szerelmi háromszög végül felbomlik – de valakinek ezért meg kell halnia.

Tudnivalók még a filmről az IMDb-n.

Film noirok és pszichológia

Hogyan befolyásolták a pszichológia eredményei a film noirokat, a karakterek ábrázolását? Milyen előrelépést jelent a mentális problémák megközelítésében a pszichoanalízis popularizálódása? Tizenegyedik adásunkban erről beszélgetünk.

Hallgasd online:

Töltsd le online és hallgasd bárhol, bármikor:

Film noirok és pszichológia (20.4 MiB)

Ajánlott filmek:

  1. Experiment Perilous (Pokoli kísérlet), 1944.
  2. Guest in the House, 1944.
  3. Journey into Fear (Utazás a félelembe), 1943.
  4. Rebecca (A Manderley-ház asszonya), 1940.
  5. Scarlet Street (Vörös utca), 1945.
  6. Stranger on the Third Floor, 1940.

 

The Stranger, 1946.

The StrangerOrson Welles rendezőként és főszereplőként is jegyzi az 1946-ban készült alkotást. Habár igen fontos szállal kapcsolódik a II. világháborúhoz, mégsem arról szól a film, hanem egy szökött náci tiszt elfogásáról. Mivel Welles nagyon érdeklődött a fasizmus mibenléte iránt, koncentrációs táborokról eredeti felvételek is láthatóak elsőként ebben a filmben.

Edward G. Robinson játsza az egyik központi figurát, a háborús bűnösöket kézrekerítő nyomozót. Úgy tud Franz Kindler / Charles Rankin (Orson Welles) nyomára akadni, ha korábbi tettestársát, Meineke-t szabadon engedi és követi Connecticut-ba.

Kindler berendezett magának egy új életet, feleséggel, tanári állással és vidéki mindennapokkal, mégsem fél gyorsan cselekedni, mikor úgy érzi, az egész veszélybe kerül – Meineke felbukkanása az esküvő előtt nem éppen kívánatos esemény.

Noha  teljesen normálisnak ható életet él, egy szenvedélye van Rankinnek, mégpedig az órák iránt. A város templomának óraszerkezetét is ő tartja karban, érdekes szimbóluma ez a minden felett való irányítási, ellenőrzési vágynak – s egyben helyszíne  Rankin vesztének.

Egyéb tudnivalók a film előkészületeiről az IMDb-n.